Szakosztályok | Atlétika


Az atlétika az elmúlt ötven évre visszatekintve az egyik legeredményesebb sportága volt Debrecennek. A természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a dobást foglalja magában.

E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit, és elősegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja minden sportági képzésnek. Az atlétika elterjedtsége és színvonala meghatározhatja egy ország test- és sportkultúráját, és joggal tekinthető úgynevezett alapsportágnak.

Célunk az országosan is sikeres debreceni atlétika eredményességének fenntartása, az utánpótlás alapjainak megteremtése. Oldalunkat heti rendszerességgel frissítjük, az adatokat, információkat napra készen tartjuk. Szakosztályunk rövid, de annál érdekesebb történelmi visszatekintése mellett, tájékoztatást nyújtunk a régiós atlétikai élet történéseiről, versenyeiről. Honlapunkon megtalálhatják edzőink elérhetőségét, illetve információval szolgálunk az edzéshelyszínekről és időpontokról.

A Debreceni Sportiskola általános célkitűzése mellett, célunk, hogy minél több fiatallal szeretessük meg a sportágunkat. Szakosztályunkban hat edző vezetésével 150-160 sportoló tréningezik. Várjuk mozogni, versenyezni vágyó fiatalok jelentkezését.

 

 

Edzéslehetőség

  • Gyulai István Atlétikai Stadion

  • 7-es konditerem (OSEI mellett)

  • Call Room konditerem (Tribün épületben)

  • Futófolyosó (Sport Hotel és Corpus Fitness alatt)

  • Kondipark

Edzéslehetőség áprilistól novemberig időjárástól függően a Gyulai István Atlétikai Stadionban, a téli időszakban a futófolyosón, illetve tornateremben van. Általánosan 15.00 órától 18.00 óráig az edzők idő- és csoportbeosztásától függően.

 

Az Atlétikai szakosztály története

A sportiskola egyik legeredményesebb szakosztálya

Az atlétika az MSZMP párthatározataiban alapsportágként szerepelt, tehát a sportiskola megalakulásakor az induló szakosztályok között volt. Ugyanakkor tény, hogy a debreceni egyesületekben működő atlétikai szakosztályokban mindenütt folyt utánpótlás-nevelés. A gyerekek szívesen választották azt az egyesületet, ahol egy-egy neves atléta edzett. Négy-öt salakos atlétikai pályán tartottak edzéseket. A párthatározatok alapján kidolgozott sportkoncepciók eredményeként már a nyolcvanas években elérték, hogy egyetlen atlétikai centrum legyen.

Legtovább a KLTE Dóczy utcai pályája tartotta magát, ahol még a kilencvenes években is tartottak edzést az atléták. A központosítás természetesen a felnőtt sportolókra vonatkozott, de ez maga után vonta a fiatalok képzésének koncentrálódását is. A DMTE majd a DMVSC megalakításával megszűnt például a D. Építők, a DVSC. Párhuzamosan folyt az egyetemi klubok - DEAC, DASE - összevonása, amely szintén csökkentette az atlétikai csoportok számát. Természetesen minden politikai határozatot szakmai köntösbe öltöztettek, így a centralizációs folyamat egyetlen pozitívumaként elkészült az Oláh Gábor utcai atlétikai pálya műanyag borítása, amely megteremtette a technikai feltételeket a kor elvárásainak megfelelő edzésmunkához. A pályát természetesen az összevonások nélkül is meg lehetett volna építeni. Már a Sportiskola megalakításakor döntés született arról, hogy melyik egyesületnek nevelik a fiatalokat.

Ennek 1979-ig a DMVSC megalakításáig volt jelentősége, mert több atlétikai szakosztály működött a városban. 1973-ig a Debreceni Építőkbe kerültek a "kiöregedett" atléták. 1973-tól 1979-ig a DMTE, majd 1989-ig a DMVSC volt a kijelölt "bázisegyesület", igaz akkor már más szakosztály érdemben nem is létezett. Az utóbbi, mesterségesen létrehozott klub szétesése után ismét DMTE néven versenyezhettek az atléták, egészen 2000-ig. Az ezredfordulón megalakult a Debreceni Atlétikai Klub, amely egy szakosztályos egyesületként tömöríti az atlétákat. A Debreceni Sportiskola negyven éve során az alábbi kiváló edzők irányították az atlétika szakosztály munkáját: Kovács György, Tatár Miklós, Vojta László, Suba Zoltán, Vona Attila, Kövesdi István, Nagy Tibor, Kovács Csaba, dr. Szilágyiné Boros Andrea, Nagy Miklós. 1979-ig, a DMVSC létrehozásáig tehát megoszlott az utánpótlás-nevelés a debreceni atlétikai szakosztályok között. Ennek ellenére a DSI bizonyult a legeredményesebb nevelési központnak, hiszen itt az edzők nem a felnőtt tanítványok mellett foglalkoztak a fiatalokkal, hanem az volt az elsődleges feladatuk, hogy tizennyolc év alatti atlétákat neveljék. A szakosztály a hetvenes években igen tekintélyes névsorral büszkélkedhetett.

Az ifjúsági válogatottban az alábbiak szerepeltek: Veres Éva, Domokos Erzsébet, Szilágyi Tamás, Sóstai Csaba, Nagy Tibor, Boda Júlia, Nagy Miklós, Drahos József, Ádám István, Bodó Béla, Perényi Gabriella, Csapó Lajos, Ágoston Sándor. Az utánpótlás válogatottban Bodó Béla, Nagy Tibor, Ádám István és Nagy Miklós szerepelt Debreceni Sportiskolásként. A felnőtt válogatott mezt Bodó Béla és Nagy Tibor viselhette a sportiskolások közül. Bodó bekerült a moszkvai olimpiára készülő atléták közé is. Az Ifjúsági Barátság Versenyeken hét Debreceni Sportiskolás atléta szerepelt kiválóan. 1972-ben Budapesten Nagy Tibor a 400 méteres síkfutásban ezüstérmet nyert, ugyanezen a versenyen Sóstai Csaba negyedik lett. A két négyszázas futó tagja volt a második helyezett 4x400-as váltónak.

Egy évvel később Sóstai Csaba Ogyesszában majdnem ismételt, egy helyet visszacsúszva ötödik lett az IBV-n. 1975-ben Besztercebányán Boda Júlia gerelyhajításban végzett a kilencedik helyen. Bodó Béla 1976-ban Zielona-Gorában még helyezetlen volt, de egy év múlva Szófiában már bronzérmet nyert a 110 méteres gátfutásban. Bodó a debreceni atlétika egyik legeredményesebb versenyzőjévé vált, hiszen negyvenkét válogatottságot ért el, ebből huszonhetet felnőttként. Indult az első atlétikai világbajnokságon Helsinkiben, és ha nem sérül meg, akkor kiváló eredményt érhetett volna el. Három fedett pályás Európa-bajnokságon - 1979 Bécs, 1983 Budapest, 1985 Athén - is képviselte a magyar színeket 110 és 60 méteres gátfutásban. Bodó Béla pályafutása során végig Debrecenben maradt, pedig sokszor csábították a fővárosba még több versenyzési lehetőséggel biztatva. Nagy Tibor korosztályos sikerei közül ki kell emelni, hogy 1973-ban indult a duisburgi ifjúsági Európa-bajnokságon 400 méteren és a 4x400 méteres váltóban.

Az utóbbi versenyen a 7. helyen végeztek társaival. 1975 és 1976-ban az Universiádén indult 400 méteren és Szófiában hetedik lett. A hetvenes években látható, hogy a DSI sportolói kiváló eredményeket értek el, de 1979-ben érzékelhető visszaesés történt a szakosztály életében. Ha a számok mögé tekintünk, azonnal megérthetjük az okát. A megalakult DMVSC-nek 58 kiváló atlétát adott át a DSI, köztük olyan fiatalokat is, akik még életkoruknál fogva maradhattak volna a sportiskolában. Így került a felnőttek közé Csapó Lajos és Cséke Gabriella ifjúsági magyar bajnok, Perényi Gabriella IBV kerettag (1979 Prága 100 és 200 méter). A sportolók "eligazolása" ellenére a DSI a sportiskolai atlétikai szakosztályok országos versenyében a tizenhetedik helyről a hetedik helyre ugrott előre. A korosztályos magyar bajnokságokon 1979-ben Nagy Zoltán gerelyhajításban ötödik, Dankó Zsolt 3000 méteren negyedik, Szük Fruzsina 80 méter gáton második, Vajda Katalin magasugrásban harmadik Balogh Zsuzsanna pedig ötödik helyezést ért el.

A testnevelés-tagozatos képzést folytató Bocskai Általános Iskola leány négytusázói megnyerték az úttörő olimpiát, természetesen sportiskolás lányok alkották a csapatot (Takács Andrea, Balogh Zsuzsa, Vajda Katalin, Bálint Ildikó, Harangi Erika, Pósa Ibolya). 1980-ban Vojta László vette át a szakosztály vezetését és kilenc edző segítette a munkáját. Összesen 270 gyerek volt leigazolva, tehát létszámában az atlétika mindig nagy létszámú szakosztálynak számított. Ez az év az eredmények szempontjából érdekesnek mondható. Az edzői és a szakosztályi munkát olimpiai pontokban mérték.

Ha ezt a mértéket tekintjük, akkor előrelépett a szakosztály, sőt a négy aranyjelvényes minősítésű versenyző is néggyel több az előző évitől, ám a korosztályos bajnokságokon egyéniben csak három érmet szereztek a sportiskolások. Haraszti Zoltán 1500 méteren 4:06.0 perccel harmadik, Tömöri István gerelyhajításban második lett 55,88 méterrel és Antal László súlylökésben 13,16 méterrel ezüstérmet nyert. Természetesen nagyon sokan végeztek a 4-6. pontszerző helyeken, ami biztató volt a jövőre nézve. Az év krónikájához tartozik, hogy Csapó Lajos a santégói Ifjúsági Barátság Versenyen 400 méter gáton első, 110 méter gáton nyolcadik, a 4x100-as váltóval hetedik, míg a 4x400-as váltóval harmadik helyezést ért el. 1981 ismét egy sikeres év az atlétikai szakosztály életében, hiszen az utánpótlás-neveléssel foglalkozó szakosztályok országos ranglistáján az első helyen végzett.

A szakosztályvezetésben ismét váltás történt, Nagy Tibort nevezték ki szakágvezetőnek. A fiatal edző nyolc kollégájával elérte, hogy tanítványaik csapatban megnyerjék az Olimpiai Reménységek Versenyét, ami nagyon rangos megmérettetésnek számított. Az országos bajnokságokon tizenkilenc alkalommal álltak fel a dobogóra. Az országos leány hétpróba bajnokságot megnyerte a Fekete Ildikó, Takács Andrea, Balogh Zsuzsa összetételű csapat. Fekete később távol- és hármasugrásban huszonnégyszer szerepelt a válogatottban, tizenhétszer a felnőttek között. Hármasugrásban indult 1993-ban a torontói felnőtt fedett pályás VB-n és nyáron a stuttgarti szabadtéri világbajnokságon. Előtte, 1983-ban a schweháti ifjúsági Európa-bajnokságon szerepelt 100 méteres gátfutásban és távolugrásban. Felnőttként egy EB-n állt rajthoz hármasugrásban indult, fedett pályán 1992-ben, Genovában.

1982-ben a DSI-ben és a DMVSC-ben folyó atlétikai képzést szakcsoportrendszerben összevonták. Szakágvezetője Vojta László, míg a Sportiskola vezetőedzője Nagy Tibor lett. Segítői Boross Andrea, Gombos Antal, Faragó Klára, Lovas Miklós, Gy. Kiss János, Gy. Kiss Jánosné, Kertész Jánosné. A DSI versenyzői a korosztályos bajnokságokon 24 dobogós helyezést értek el. Az eredményeket tanulmányozva feltűnik egy fiatal leány neve, aki két bajnoki címet szerzett. Faragó Klára tanítványa Kovács Judit a következő években töretlenül fejlődött és 1992-ben a barcelonai olimpián is rajthoz állt magasugrásban és 190 centiméterrel fejezte be a versenyt.

Akkoriban ő volt az egyetlen atlétája van a Debreceni Sportiskolának, aki eljutott a legrangosabb világversenyre. Kovács Judit pályafutásának legfontosabb állomásai a következők: világbajnoki szereplések - 1986 ifjúsági VB Athén, 1988 ifjúsági VB Sudburg, 1991 fedett pályás felnőtt VB Sevilla, 1991 szabadtéri VB Tokió, 1993 fedett pályás VB Torontó és szabadtéri VB Stuttgart. 1985 és 1992 között négy Európa-bajnokságon indult és 1990-ben Splitben, valamint 1992-ben Genovában az ötödik helyen végzett. 17 válogatottság és hét felnőtt bajnoki aranyérem mellett számtalan korosztályos elsőséget szerzett és tizenöt korosztályos országos csúcsot állított fel. A kiváló atléta nevelőedzőjétől a szakmai munka irányítását Vona Attila vette át és segítette a sikerek elérésében. A nyolcvanas évek elején szaporodó sikerek megalapozták a szakosztály tekintélyét. 1983-tól éveken át a DSI legeredményesebb szakosztálya volt az atlétika, sőt a Sportiskola nemzetközi pontjainak 50-60%-át is ez a sportág szerzi meg.

Kovács Judit mellett Csapó Katalin is két ifjúsági világbajnokságon állt rajthoz. A távolugró hölgy 1986-ban Athénban és 1988-ban Sudburgban képviselte hazánkat. Utóbbi versenyen hetedik lett. Közben 1987-ben ugrott a birminghami EB-n is, valamint 1984-85-86-ban indult az Ifjúsági Barátság Versenyen és a helyezések mellett nyert egy ezüstérmet is. A DSI versenyzőjeként IBV-n indult még a nyolcvanas években Bólyi Andrea (hatpróba 3. hely), Gyuricska Natália (400 m gát, távol 8. hely), Haraszti Zoltán (1500 m, 3000 m 7. hely), Szathmári Zoltán (400 m gát 8. hely, 4x400 m váltó 4. hely), Takács Andrea (távolugrás, 100 m gát) és Vajda Katalin (magasugrás 9. hely). 1989-ben a politikai rendszerrel együtt szétesett a DMVSC is, a felnőtt atlétáknak új egyesületet kellett találniuk. Ismét megalakult a DMTE, ahová az egyéni sportágakat "csoportosították". A felnőtt szakosztály "megsegítésére" a DSI még a tizennyolc éves versenyzőket is átadta, de az eredményesség nem csökkent.

A szakágvezetői munkát Kovács Csaba vette át. Edzőként dolgozott Nagy Tibor, Fejes Ferenc, Kovács Gyula, Kovács Gyuláné, Faragó Klára, Suba László, Pálfi Zsolt, Vona Attila, Kozma Mihály. A korosztályos bajnokságokon az atléták 16 első, 9 második és 9 harmadik helyezést értek el. A bajnokok között van Makó György, aki a következő évben már az ifjúsági EB-n indult távolugrásban. A következő esztendő, 1991 ismét a sikerektől hangos. A Szalonikiben megrendezett ifjúsági Európa-bajnokságon a DSI-ből a következő versenyzők indultak: Fagyal Mónika (hármasugrás 6. hely), Makó György (távolugrás), Nagy Mihály (400 m gát), Pásztor Kornélia (10 000 m 8. hely), Szilágyi Tamás 4x400 m váltó 6. hely). A szakosztályból addig még soha nem indult egyszerre öt versenyző Európa-bajnokságon. A korabeli értékelések arról szólnak, hogy a hosszú évek óta együtt dolgozó edzői gárda, a jó technikai feltételek mind-mind hozzájárultak a sikerhez. A következő esztendő is tartogatott sikereket és gondokat is.

Az ifjúsági VB-n Szöulban Makó György távolugrásban és Pásztor Kornélia 10 000 méteres síkfutásban képviselte a debreceni atlétikát. Makó negyedik helyre ugrott Koreában, és két év múlva már a felnőtt fedett pályás EB-n állt rajthoz Párizsban. A korosztályos bajnokságokon tizenhárom aranyérmet nyertek a DSI atlétái, tehát mindenki elégedett lehetett volna. A krónikák szerint azonban gondot jelentett az, hogy az edzők között megbomlott a harmonikus munkakapcsolat, melynek eredményeként sok tehetséges fiatal versenyző távozott az atlétáktól. Szerencsére az elkövetkező évek korosztályos világversenyein mindig szerepelt egy-egy debreceni atléta. 1994-ben Oslóban Pásztor Kornélia a korábbi tízezer méteres próbálkozás után félmaratonin indult. 1995-ben a nyíregyházi ifjúsági Európa-bajnokságon Dobi Gabriella 200 méteren és a 4x100 méteres váltóban, Magyar Balázs távolugrásban (5. hely) és 4x100-as váltóban (6. hely), míg Szabó Enikő 100 méteren és 4x100-as váltóban indult. A sprinter két évvel később -még szintén az ifjúságiak között- a 4x400-as magyar váltóban ezüstérmet nyert, 1998-ban pedig már a budapesti felnőtt EB-n rajtolt 200 méteren és a 4x100-as váltóban. Még ugyanezen évben Szabó Annecyben az ifjúságiaknál is indult 100 és 200 méteren.

A kilencvenes évek szakmai értékelésében elsőként mindig megfogalmazódnak a kiváló hazai és nemzetközi sikerek, de a végén, borús felhőként mindig megjelenik az a mondat, hogy a nyolcvanas évekre jellemző edzői kollektíva eltűnt az atlétikai pályáról, és az edzők nem segítik, hanem akadályozzák egymást a munkában. Mindezt tetézte, hogy a DMTE atlétikai szakosztálya nehéz helyzetbe került. Külső segítség hatására 2000-ben megalakult a Debreceni Atlétikai Klub, de három év elteltével látszik, hogy nem ez a végső megoldás. A fiatal, egyre nagyobb kihívások előtt álló versenyzőkre rossz hatással van, ha rendezetlen a jövőjük, azaz a felnőtt pályafutásukat támogató szakosztály sorsa bizonytalan. A gondok ellenére a debreceni fiatal atléták még eljutnak a nemzetközi porondra. 1999-ben Tóth Lajos a bydgoszcz-i VB-n dobta a diszkoszt, míg Sutyák László Rigában az EB-n indult a 4x400 méteres váltóban.

A debreceni atlétika örömünnepe volt a 2001-es debreceni Ifjúsági Világbajnokság, ahol Pistár Szilvia 400 gáton, Farkas János pedig hármasugrásban versenyzett. 2002-ben a dobók jeleskedtek a juniorok között. Tóth Lajos immár második világversenyén szerepelt Jamaikában a világbajnokságon, míg a másik debreceni a gerelyhajító Nagy Sándor volt. 2003-ban Pistár Szilvia már második világversenyén vett részt a finnországi Tampere-ben rendezett Junior Európa-bajnokságon, ezúttal 100m-es gátfutásban, valamint Nagy Tamás repülte át az óceánt, hogy részt vehessen a Kanadában megrendezett harmadik Ifjúsági Világbajnokságon.

2005-ben a Sportiskola a Debreceni Sportcentrum egységébe integrálódott. Ebben az évben, Kaunasban Harsányi Olivér első helyen került a döntőbe a selejtezőből magasugrásban, a fináléban végül a tizenkettedik helyen végzett. Nagy Xénia is debütált világversenyen, és kilencedik helyet szerzett a gerelyhajítás döntőjében. Rajtuk kívül Nagy Viktor kvalifikálta még magát, a 4x400m-es váltó tagjaként. 2006-ban ismét Harsányi Olivér képviselt minket a Pekingi Olimpia próbaversenyének tekinthető Junior Világbajnokságon. 2007-ben U23-as Európa¬-bajnokságot rendezhettünk, az ostravai Ifjúsági Világbajnokságon, 400m gáton pedig bemutatkozott a nemzetközi porondon Koroknai Tibor is. 2008-ban ismét csak Tibi képviselt minket világversenyen, ezúttal már egy korosztállyal fentebb, a Junior Világbajnokságon, Bydgoszcz-ban. 2009-ben Tibi öccse, Máté is csatlakozott bátyjához a nemzetközi megmérettetéseket illetően, és 400m gáton képviselte a Sportiskolát az Ifjúsági Világbajnokságon. Ezen a viadalon a 100m-es gátfutó Kerekes Gréta is rajthoz állt. Emellett Tibi a harmadik korosztályos világversenyére ment ki, ez a belgrádi Junior Európa-bajnokság volt. Gréta az EYOF-on tagja volt az ifi csúcsot futó 4x100m-es váltónak, amivel ezüstérmet nyertek, és indult egyéni számában, 100m gáton is. 2010 az első Ifjúsági Olimpia éve volt, amelynek európai kvalifikációs versenyén, Moszkvában Koroknai Máté (400m gát) indult. Kerekes Gréta a 4x100 m váltó tagjaként junior korosztályban magyar csúcsnak örülhetett, a moncton-i Junior Világbajnokságon pedig 100m gáton és 4x100m-en állhatott rajthoz mindezek mellett még válogatott volt a Csapat EB-n Budapesten (4x100m váltó), és az U20-as válogatott viadalon Veszprémben (4x100m váltó). Ugyanezen a versenyen Kálmán Csenge is válogatott volt 4x400m váltóban. Ő a Sarajevoban megrendezett U20-as viadalon is szerepelt és a negyedik helyen végzett 100m gátfutásban.

A Barcelonában megrendezett szabadtéri EB- n Kazi Tamás képviselte egyesületünket, míg a budapesti csapat EB-n Kazi Tamás (800m 1:49,03) 4. helyet, Harsányi Olivér (magasugrás 205) 11. helyet, Nagy Xénia (gerelyhajítás 49,33) pedig 10. helyet szerzett a címeres mezben. Az összetett EK-n Soltész Renáta hétpróbában a 28. (4629p), Szabó Attila tízpróbában (7187p) a 13. helyen végzett. Szeptemberben Celjében rendezték meg az U23-as válogatott viadalt, amelyen Koroknai Tibor 2. helyezett lett 110m gátfutásban, Kálmán Csenge pedig ugyancsak csapattag volt 4x400m –en. Itt a 2. helyen zárt a csapat. A fiatalok között Magyar Zoltán egyszer volt válogatott. U18-as viadalon, hármasugrás versenyszámban szerepelhetett Brno- ban (13,39) és végül az 5. helyen végzett. Hajdu Anna ugyanezen a versenyen 3000m-en a 4. helyet szerezte meg, Koroknai Máté pedig 4 alkalommal ölthette magára a címeres mezt (Ifjúsági Olimpiai Válogató Moszkva - 400 m gátfutás (54,38), U20 válogatott viadal Veszprém - 400m gátfutás (54,28), U20 válogatott viadal Brno - 400m gátfutás (53,57) és Sarajevo u20 válogatott viadal - 400m síkfutás, 50,20).

Serdülőink közül Kozák Luca 5. helyen végzett 100m síkfutásban (12,96) az U16-os válogatott viadalon Mariborban. Felnőtt válogatottjaink közül Kazi Tamás szerepelhetett a Fedett Pályás párizsi EB- n (2011), 800m síkfutásban (1.50,85). Az izmir-i Csapat EB-n négy fővel képviseltettük egyesületünket. Kazi Tamás 800m síkfutásban (1:50,76) az első, Kerekes Gréta 100m gátfutásban (13,88) a tizenkettedik, Koroknai Tibor 400m gátfutásban a harmadik (51,28) míg Skoumal Péter rúdugrásban (480) a negyedik helyen végzett. Koroknai Tibor válogatott volt az ostravai U23-as Európa-bajnokságon és a 7. helyen végzett nagyszerű 50,28mp-es idővel.

Válogatottunk volt a daegu- i Világbajnokságon Kazi Tamás személyében, aki a 16. helyet szerezte meg 1:46,53-as eredménnyel. Junior válogatottjaink szerepeltek a júniusban, Eszéken megrendezett viadalon. Kálmán Csenge 400m (56,49) a második, Koroknai Máté 400m gátfutásban (53,14) harmadik, míg Lesku Norbert távolugrásban (688) a hatodik helyen végzett. Kerekes Gréta Tallinban a Junior Eb-n indulhatott, ahol 100m gáton (14,03) a 11. helyen végzett, ugyanitt Koroknai Máté 400m gáton indult (55,66). Utóbbi atlétánk szerepelt még a Nyolc Nemzet Viadalon (Sarajevo) és 400m síkon a 2. helyen végzett (49,14). Ifjúsági válogatottjaink a veszprémi HUN-SVK-CZE viadalon bizonyíthattak. Juhász Tamás hármasugrásban (13,93) 4. , Sárkány Fanni 400m síkfutásban (58,49) 3. , Szarvas Dóra 400m gátfutásban (63,68) 2. helynek örülhetett. Serdülő válogatottjaink egy Nyitrán megrendezett viadalon álltak rajthoz. Boda Ákos 100m gátfutásban (13,38) 1. , Juhász Balázs 3000m síkfutásban (9:38,15) 6. , Kozák Luca 100m gátfutásban (14,20) 1. , Pávai Bettina gerelyhajításban (36,55) 6. helyezett lett.

2012-ben újabb olimpiai év elé néztünk. Az augusztus 03-12 között megrendezett londoni ötkarikás játékokon három DSC-SI versenyző szerepelt. Atlétikában Kazi Tamás képviselte a Debreceni Sportcentrum- Sportiskolát. Tamás a 800 méteres síkfutás előfutamából 1:47.10 perces időeredményével nem jutott tovább.

Szintén 2012-ben a magyar bajnok Harsányi Olivér az Egyesült Államokban Colorado Springs –ben rendezett fedett pályás viadalon, 226 cm eredménnyel, új egyéni csúccsal nyerte a magasugrást. A 2012-es, helsinki Európa-bajnokságon három Debreceni Sportcentrum - Sportiskolás versenyző vett részt. Koroknai Tibor a 400 méter gáton, előfutamában 53.22 másodperccel a hatodik helyen végzett és az összesítésben 37. lett. A női gerelyhajításban Nagy Xénia 51.63, majd 50.65 és 47.84 méteres eredményt ért el. A legjobb eredménye csoportjában a 11. , összességében a 22. helyet jelentette. A férfi magasugrásban Harsányi Olivér 210-es eredménnyel nem tudott a döntőbe kerülni. A kisebbik Koroknai-fiú, Máté 2012 júliusában részt vehetett a barcelonai Junior Világbajnokságon. A cívisvárosi tehetség a 400 gát elődöntőjében 52,51-es idővel fejezte be szereplését - másodszor is jobbat futva a VB előtti 2012-es eredményénél.

2013 nyarán újabb fiatal tehetségünk mutatta meg, hogy nemzetközi szinten is komolyan kell számolni vele. Suba László tanítványa, Kozák Luca 17 évesen vehetett részt a donyecki Ifjúsági Világbajnokságon. Luca fantasztikus szerepléssel a 100 m női gátfutás döntőjébe jutott, ahol végül 13,62-es idővel a hetedik helyen zárt jamaikaiak, amerikaiak illetve egy svéd és egy német lány mögött. 2013 egyébiránt nyara alighanem az egyik legszebb oldala lenne a nagy debreceni atlétikai történelemkönyvnek. A javarészt saját nevelésű versenyzőkből álló DSC-SI-s különítmény hat arany, három ezüst és két bronzérmet szerzett a 118. felnőtt Magyar Bajnokságon, ezzel pedig - a Gödöllővel egyetemben - az élen végzett az egyesületek éremtáblázatán. Bajnoki címet szerzett Szarvas Dóra (400m gátfutás), Aradi Bernadett (800m síkfutás), Koroknai Tibor (400m gátfutás), Kazi Tamás (800m és 1500m síkfutás) valamint a 4x400-as férfiváltó (tagjai: Gutema Emanuel, Koroknai Tibor, Koroknai Máté és Kazi Tamás).